Ez Hétfalu legrégibb, a templomokat leszámítva legjelentősebb épülete. Ma a városi múzeumnak – Négyfalu megyei jogú város múzeumának ad otthont. Megléte a város és a barcasági csángók történelmének tanúja és a sajátos középkori barcasági helyzet egyik bizonyítéka. E kúria felépítése ugyanis nem fűződik egyik nemesi család nevéhez sem: építtetője és századokon át tulajdonosa Brassó városa volt. Itt, ebben az épületben vették át a város megbízottjai a négyfalusi csángó jobbágyok által kötelező módon beszolgáltatott terményeket, innen igazgatta a város gazdatisztje a havasalji birtokot. Bővebben...

Egy csodálatos hegyi környezetben találjuk a Prahova-völgyében Sinaiát. Nevét az egyiptomi szent Sínai hegyről kapta. Sinaia-n található a Peleş kastély, amely a román királyi család nyári rezidenciájaként szolgált. Manapság múzeumként látogatható a pompáját megőrző királyi kastély történelmi és kulturális öröksége. Bővebben...

Fogarason a régi ortodox templomról kevesen tudják, hogy mekkora szerepet játszott az erdélyi románság nemzeti öntudatra ébredésének folyamatában. Itt még püspököt is szenteltek 1723. augusztus 17-én Ioan Giurgiu Patakit, görög katolikus püspökké. III. Károly 1715-ben megalapította a fogarasi püspökséget, fenntartására pedig az alsószombatfalvi és a szamosújvári uradalmakat adományozta.
Bővebben...

A felsőszombatfalvi kolostor és templomot a Brâncoveanu stílus egyik legjellegzetesebb alkotásaként tartják számon Erdélyben, amelyet Constantin Brâncoveanu havasalföldi fejedelem alapított és építtetett 1696–98 között.
A mecénásként elhíresült fejedelem kifinomult műízlését tükröző alkotásokat – épületeket, ötvösmunkákat, hímzéseket stb. – ma Brâncoveanu stílusként tartja számon a műtörténet. E stílus sajátosan ötvözi a keleti díszítőművészet formakincsét a Nyugatról terjedő késő reneszánsz, sőt a barokk cikornyákban gazdag  megoldásmódjával. Bővebben...

A régi parasztvár építéséről semmi írott adat nem létezik, a falazás módjából kikövetkeztethetően viszont valamikor XIV. század elején épülhetett. A tatárjárások jelentette állandó veszély tette szükségessé akkoriban a várépítést. Rozsnyó vára akkoriban épülhetett, amikor még nem volt egyértelmű, mi a jobb: a falu közepén levő templomot fallal körülvenni és erőddé átépíteni vagy a település közelében levő hegyoromra építeni egy várat. Bővebben...