A jégpálya előtti 2 játékost ábrázoló szoborcsoportról, mely Törös Gábor szobrászművész alkotása kis történet maradt fenn a szóbeszédben: A nyolcvanas évektől kezdődően, azt a játékost amelyik tehetségével kitűnt a csapatból Bukarestbe szerződtették és már csak mint az ellenséges csapat játékosa jöhetett szülővárosába játszani. A szurkolók azzal vigasztalták magukat, hogy két játékost biztosan nem tudnak a fővárosba vinni, és az a kettő nem más mint a jégpálya épülete előtti szobor alakjai. Bővebben...

A Somlyón működő római katolikus főgimnáziumot 1911-ben nagy avatóünnepség keretében költöztették a mai szecessziós épületbe. Az épületet csak 1913-ban sikerült befejezni, melynek jobb szárnyában a szemináriumok, bal szárnyában pedig az internátus kapott helyet. Bővebben...

A város közepét elfoglaló "tófenék-kaszáló" nyárfákkal történő beültetése Faragó Victor polgármester nevéhez fűződik. Nagy vízfelszívó képességének köszönhetően az 1930-as években megszűnt a terület lápossága, amely azelőtt „vadrucák élőhelyeként és vadászataként” szolgált.
Bővebben...

A csíkszeredai Magyarok Nagyasszonya és a Magyar Szentek-nek emelt templomot, közismert nevén a milleneumi templomot a budapesti Makovecz Imre és a csíkszeredai Bogos Ernő építészek tervezték. Erdélyben ez az ötödik templom, amelyet Makovecz tervezett. 1996-2003 között épült fel a régi deszkatemplom helyén, ahova 21 éven keresztül a szomszédos műemléktemplom kis befogadóképessége miatt, a tél zordságától vagy a nyár hevétől függetlenül jártak a hívek. Bővebben...

A Művelődési Ház munkálatait 1961-ben kezdték el, de a lápos terület sajátos kivitelezést igényelt. Ma már kevesen tudják, hogy az épület 80 betongyűrűn nyugszik. A betongyűrű alap a vizenyős területről összegyűjtötte a vizet, amelyet a közelben csordogáló Somlyó-patakba vezettek. Időközben a városon áthaladó Somlyó-patakot is befedték. Bővebben...