Bálványosfürdő közigazgatási szempontból Torja községhez tartozik. A kis üdülőtelepnek több mint 900 éves múltja van, lévén a székely főnemesi Apor család ősi birtoka. A mai Bálványosfürdő három régi üdülőtelep, egyesüléséből jött létre.
A fürdőtelepen kiépített gázfürdő (mofetta) is van, de az igazi érdekesség a torjai Büdös-barlang néven ismert kénes-széndioxidos gázömlés, ami vegyi összetételét és intenzitását tekintve bármelyik európai hírű gázömléssel felveheti a versenyt. Bővebben...

Kovászna gyógyító vízéről nevezetes. Központjában mérgesen buborékol az ásványvíz, erős széndioxidos feltöréssel, a mélyből magával hozott ásványi iszappal. Az ásványvíz télen és nyáron is hideg. Akár meleg is lehetne, mert valahonnan a magma fészek környékéről indul el a felszín felé, a földkéreg mozgása révén létrejött törésrendszeren. Ha megmozdultak a kéreglemezek, utat kapott magának a gáz, és ilyenkor elöntötte több alkalommal is az idők során a város főterét. Utoljára 1984-ben keltett pánikot. Bővebben...

Csernáton igazi néprajzi kincsestár. A Haszmann Pál helytörténeti múzeumban a tágabb régió, de elsősorban a település gazdag múltját tükröző állandó kiállítás látható. Az ősi Damonkos kúriának egykoron vendége volt Jókai Mór is,  aki A Damokosok című regényben írta meg itt gyűjtött élményeit.
Nem lehet elsorolni, hogy a reneszánsz alapokra épült klasszicista tájmúzeumi épületében mennyi látnivaló van egy helyen. Azt látni kell. Bővebben...

A falfestményeiről ismert Gelence középkori, kőfallal kerített temploma a XIII. század végén épült. 1858-ban az összeomlás veszélye miatt bezárták a templomot. Már az elmúlás fenyegette, mikor 1880-as években megtalálják a falfestményeket. Az 1932-ben végrehajtott kutatás és restaurálás nyomán, Európa legrangosabb műemlékei közé került.
A 103 kazettából álló mennyezetét gazdagon festett födém borítja, melyet a XVII. században készítettek. Az utóbbi évek restaurálásakor a külső falon is találtak freskókat. Bővebben...

A  kora középkori alapokra épült perkői Szent István kápolna Felső-Háromszék legszebb látványai közé tartozik. Az építtető Kálnoky, Apor és Mikes család már a XVIII. században búcsújáró kegyhellyé avatta és a magyar szent királyokat és püspököket ábrázoló freskókkal díszítette a kápolnát. A 20. századi Szent István-napi búcsújárás a Perkőn, a csíksomlyói Mária-búcsú mellett, a legnagyobb népi vallásos ünnepe a háromszéki-, kászoni- és alcsíki katolikusságnak. Bővebben...