A házsongárdi temető sajátossága, hogy nincs mereven felosztva felekezetek között, sőt a nemzetiségek is keverednek benne. Legfeljebb valamelyik részben egy-egy felekezethez tartozó halottak képezték a többséget. A felette lévő, gyümölcsöskertekből rendre átalakított temetőrészek nemrég még magánkézben voltak, elsősorban az arisztokrácia kezében, ezért mágnástemetőnek is nevezték az északi kertet. A keleti részét református temetőnek, „Borica temetőjének” (cigánytemetőnek) hívták. Végül a déli része volt az unitárius sírkert. Bővebben...

A 12-13. században önálló, Szentpéter nevű falu lehetett itt saját templommal és plébániával. Középkori kis kőtemplomának alapja 9‚50 x 9‚50-es méretben a mai oltárrész alatt maradt fenn.
1842–1845-ben a templomot kibővítették és átépítették. A templom díszességét utóbb két idehelyezett műemlék fokozta. A díszkapu és a Mária oszlop.
A kommunizmus időszakában a tömbházak építése közben a templom kerítését ledöntötték, a templomot pedig el akarták költöztetni. De a későbbiekben megmaradt eredeti helyén. Bővebben...

A botanikus kert Kelet-Európa talán legszebb, leggazdagabb ilyen jellegű létesítménye. Több, mint 10 hektáros területen a világháború idején Richter Aladár professzor kezdte füvészkertté alakítani. A parkosítás befejezése már az új egyetem tanárára hárult, Alexandru Borzara. Víztornyából szép kilátás nyílik a városra. Bővebben...

A mór stílusú neológ templom 1886-1887-ben épült a Ferenc József úton (ma Horea út). A zsinagógát a második világháború idején bombatalálat érte.
A legutolsó renováláskor héber és román nyelvű emléktáblát helyeztek el oldalára, mely szerint ez a zsinagóga az 1944-ben deportál észak-erdélyi zsidók emlékhelye.
A városban élő kevés zsidó ma egy hitközséget alkot, ezt a zsinagógát használva ünnepekkor.   Bővebben...

Erdélyben 1810-ig zsidók letelepedését csak Gyulafehérvárott engedélyezték. Más városokban 1810-ig büntették a zsidó betelepülőket. 1830-as években már számos zsidó család betelepedését elnézik. 1867-es egyenjogúsítás után ugrásszerűen növekedésnek indul a kolozsvári zsidók száma.
1846-ban körülbelül 60 kolozsvári zsidó család elhatározta egy zsinagóga felépítését azon a helyen, ahol már addig is rituális fürdőhelyük működött. Az ünnepélyes alapkőletételre 1850-ben kerül sor és 1851-re készül el a klasszicista épület. Bővebben...