A Kultúrpalotára kiírt pályázatot Komor Marcell és Jakab Dezső egy kétemeletes épülettervvel nyerte meg, csak később, Bernády György polgármester kérésére alakították három emeletesre. Az ablakokon magyar mondák jelenetei elevenednek meg. A tetőt Zsolnay majolikacsempével fedték be. A harmadik emeleti szinten, a külső homlokzatot, Körösfői-Kriesch Aladár "Hódolat Hungáriának" című mozaikja díszíti.
A kultúrpalota termeiben sokáig mozi üzemelt, 1946-tól színházként használták, amíg a mostani színházépületet meg nem építették a főtér egyik beugrójában. Bővebben...

A szükségszerűség hozta létre, mert a várost többször érte idegen csapatok támadása. Az 1600-1602 közötti szomorú események arra késztették Borsos Tamást, hogy kezdeményezze a várépítést. 1602-1658 között felépül a szabálytalan ötszög alakú területet magába foglaló, 9-10 m magas fal, melyet az 1910-es városrendezésig egy 10 m széles és 8 méter mély árok vett körül.
Bővebben...

Az 1848–49-es magyar forradalom és az ezt követő szabadságharc dicső győzelmei arra késztették a Habsburgokat, hogy az orosz cári hadsereget hívják segítségül a szabadságharc leverésére. A többszörös túlerővel szemben a magyar csapatok kénytelenek voltak 1849. augusztus 13.-án Világosnál a cári csapatok előtt letenni a fegyvert, amit a Habsburgok megtorló, a hírhedt Bach-korszak követett. Ennek tudható be, hogy az országban nagyarányú mozgalom jött létre a nemzeti felkelés újraélesztésére, mely a Makk-féle összeesküvésben jutott kifejezésre. Bővebben...

A Somostető alatt, a Kosárdombon emelkedik ki az egyetem szecessziós stílusú épülete. A város építtette 1907-ben négy millió koronáért Katonai Alreáliskolának. A II. világháború végéig katonai iskola működött az épületben, majd 1945-től ide helyezték a kolozsvári magyar tannyelvű Bolyai Tudományegyetem Orvostudományi karát. Az egyetem 1948-tól önálló intézménnyé vált, majd 1962-től román nyelven is megkezdték az oktatást. Bővebben...

Dr. Bernády György kezdeményezésére épült 1906–1907 között, Komor Marcell és Jakab Dezső építészek tervei alapján, városházának. Az északkeleti részen van a 60 m magas torony, amely a díszes majolikacserepekkel fedett sisakjával a város majdnem minden pontjáról látható. Az épületben jelenleg a megyei tanács tevékenykedik.
A palota megépítésének sok ellensége volt, mondván, hogy ekkora városnak túl nagy fényűzés ilyen horderejű költségvetésbe kezdeni. „Aranyra épült a városháza” mondják, mivel 1906-ban az épület alapkövébe a forgalomban lévő aranypénzek mindegyikéből egy-egy darabot helyeztek el. Bővebben...