A Sebes-Körös révi szorosa Rév község és Vársonkolyos között húzódik az ú.n. Cholnoky- mészkőtömbben, mely a Király-erdő mészkőfennsíkjának legszebb része. A révi sziklaszoros a maga groteszk szépségével szinte páratlanul áll. A természetbarát bizonyos ihlettséggel lép a sziklaszorosba, ahol szemét a sziklaalakulatok, fülét pedig a Körös andalító zenéje kötik le. Kialakításában az oroszlánrész a Sebes-Körösé, de a felszín alatti vizek is hozzájárultak. Míg a Körös felülről támadta a mészkövet, a beszivárgó, felszín alatti vizek belülről támadták és megkezdődött a karsztosodása. Bővebben...

A települést 1332-ben Zalantha néven említik. 1241-ben a tatárok, 1598-ban a Váradról visszavonuló törökök pusztították el. 1606-ban Bocskai István erdélyi fejedelem által letelepített 300 hajdú megalapítja Szalonta városát. Vára 1636-ra épült fel és még abban az évben I. Rákóczi György itt verte meg a törökkel szövetkezett Bethlen Istvánt. 1658-ban a várat a fejedelem parancsára lerombolták, nehogy török kézbe kerüljön, már csak a Csonkatorony áll belőle. Bővebben...

A Nyugati-Kárpátok európai stinten is egyedülálló barlangrendszerrel rendelkezik. Ezek nagy része a nagyközönség számára nem látogatható, egyrészt mert védett területnek számít, másrészt legtöbbjük komoly barlangász-felkészültséget és tapasztalatot igényel.
A több ezer Bihar megyei cseppkőbarlangból néhány már most kivilágítva és kiépítve a látogatók rendelkezésére áll. Az európai hírű Medve-barlang évente több, mint 200.000 látogatót vonz. Csodálatos cseppkőképződményei mellett jelentőségét az adja, hogy itt találták meg a 20.000 évvel ezelőtt élt barlangi medve (Ursus Spelaeus) több példányának csontvázát. Bővebben...

Nagyváradtól 9 kilométerre található. A XV-XVII században még Püspökfürdőnek ismert település ásványvizének, gyógyiszapjának köszönhetően vonzotta a reumás, idegrendszeri vagy nőgyógyászati problémákkal küszködő embereket. A tóban egy ritkaság, a nymphaea lotus var thermalis, vagyis a Nílusi tündérrózsa vonja magára a figyelmet, amelyet ma sajnos a kipusztulás veszélye fenyeget.
Bővebben...

Az itt feltörő vizet Európa leggazdagabb hévízforrásának tartották. Napi 17 millió liternél több 49 °C-os vizet adott. A mellette levő melegvizű tóban pedig megtalálható volt a Nymphae-thermalis nevű vízinövény (tavirózsa), mely a termálvizet is kedveli, s amelyet még a törökök honosítottak itt meg. A fürdő vizét az 1800-1900-as években csúz, idült bőrkiütések, köszvény és aranyeres bántalmak ellen használták. Kedvelt pihenőhely, kénes, szén-dioxidos, nátriumos, káliumos gyógyvize van. Legnépszerűbb strandjai a Félix és az Apolló. Bővebben...