A 18. század derekán Forgách Pál püspök határozott úgy, hogy a székesegyház és a püspöki rezidencia szomszédságában kell felépíteni a kanonoki lakásokat is. Az építkezésekre később, 1758 után került sor. Ahogy egy elhalt kanonok helyébe újat neveztek ki felszólították, hogy az épülő székesegyház közelében kijelölt telken építse fel kanonoki lakását. A legrégibb kétségtelenül a sorban az első, az Alapy-féle ház (Kanonok sor 7. szám). Nevét az építtető Alapy János kanonokról kapta. Bővebben...

Nagyvárad a 19. század végi Magyarország legnépesebb, mintegy 30 ezer fõt számláló hitközségének számított a nagyváradi zsidóság.
A török hódoltság után a 18. századból maradtak újabb feljegyezések, amikor is 20 izraelita családot említenek Bihar vármegyében. A 19. század végére a zsidóság teljes polgárjogot nyert a Sebes-Körös-parti városban.
A városnak 29 zsinagógája volt hajdanán, most alig 700 tagja van a hitközségnek és egyetlen zsinagógában tartják ünnepeiket. Nagyvárad leglátványosabb műemlékeit ők építették. Bővebben...

Várad neve a magyar vár köznév -d képzős alakjából származik. Ez a vár a Sebes-Körös és a Pece-patak közti áradmányos völgy szigetén épült fel kör alakú földvárként, előbb fa-, majd kőfallal. A vár fontos szerepet töltött be a török hódoltság alatt, fejedelmi székhelyként is szolgált.
A vár állaga a 19. század végére megromlott, emiatt 1881-ben részleges lebontásáról, illetve átépítéséről döntöttek. Végül az első világháború kirobbanása mentette meg a várat.
A második világháború vége ismét impériumváltást eredményezett, emiatt a vár feltárása, restaurálása szóba sem került, továbbra is a katonaság birtokolta. Egészen 1989 decemberéig zárt területnek számított. Bővebben...

Az imponáló méretű, eklektikus stílusú Kereskedelmi Csarnok alapjait 1893-ban tették le, és a következő évben már el is készült ifj. Rimanóczy Kálmán kivitelezésében. Akkoriban a Kereskedelmi Csarnokon kívül a Lloyd kávéház kapott itt helyet. 1992 óta itt működik a Nagyváradi Egyetem Orvosi Kara. Az épület többi részében kulturális intézmények, szerkesztőségek tevékenykednek. Bővebben...

A Szigligeti Színház a váradi eklektikus építészet egyik gyöngyszeme. 1899-1900-ban Fellner és Helmer műépítészek tervei szerint id. Rimanóczy Kálmán, Guttman József és Rendes Vilmos nagyváradi építészek építették. Az ünnepélyes megnyitót 1900. október 15-én tartották, népes és lelkes közönség jelenlétében. Ebből az alkalomból írta Ady Endre: „S most, midőn a kitárt ajtók hosszú esték során várják, fogadják be a lelkesülők seregét: még egyszer adassék dicséret a nemes küzdőknek, akik a fényes új csarnokot legtöbb büszkeséggel nézhetik. Művük létesült, s ennél nagyobb jutalmuk nem lehet. Neveikhez lesz kötve örökké a nagyváradi színművészet története.” Bővebben...