Segesvár az egyetlen olyan vár Kelet-Európában, ami jelenleg lakott.
Fejedelemválasztások Segesváron: Az Erdélyi Fejedelemség jó 150 éves fennállása alatt többször volt Segesvár az országgyűlés színhelye. Fejedelmet két ízben is választottak Segesváron. Az országgyűlések azonban nem a Várnegyed templomainak egyikében zajlottak, hanem az Alsóvárosban levő ispotály melletti templomban. A templom ma már nem létezik, 1877-ben bontották le, helyében épült fel a mai Könnyűipari Szakközépiskola („MIU”).
Schuller-ház: Névadója a híres-hírhedt tulajdonosa, Schuller von Rosenthal, a lefejezett királybíró. A Törökországot megjárt és ott nyelvet, meg diplomáciát tanult Johann Schullert Apafi fejedelem teszi nemessé, ekkor kapja a von Rosenthal nevet. A fontosabb funkciók mindenikét végigjárta, volt tanácsos, város-gazda, székbíró, királybíró, végül Segesvár polgármestere lett. Hatalmával azonban visszaélt, polgármestersége alatt hatalmas hiányt halmoz fel a városi kasszában, ráadásul pénzhamisításon fogják. Magánélete kicsapongásokban bővelkedik. Végül sikerül Sachs von Harteneck nagyszebeni királybírónak vád alá helyeztetni. Néhány éven keresztül tartó huzavona és több ízben történő raboskodás után aztán, a római jog alapján Schuller von Rosenthalt halálra ítélik és, annak ellenére, hogy közben ő egyenesen a császári udvarnál eszközli ki a felmentését, 1703 szeptemberében az ítéletet végrehajtják.
A Dracula-hisztéria és a segesvári Dracula-ház (Paulinus-ház): Az Óratorony közelében, a Velencei-házzal átellenben levő Paulinus-házat most már mindenki csak Dracula-háznak ismeri, pedig alig az 1960-as évektől nevezik így. Akkor került az oldalára egy emléktábla, amely arról tanúskodik, hogy 1431-1435 között benne élt Vlad Dacul (II.Vlad), Havaselve fejedelme. Ő volt az apja Karóbahúzó Vlad fejedelemnek, akit immár az egész világ, leginkább Bram Stocker írónak köszönhetően, Dracula-ként ismer. Annak a lassan közhiedelemmé vált felfogásnak, hogy Ţepeş vajda, vagyis Dracula Segesváron született volna, semmiféle írásos bizonyítéka nincs. Annak meg végképp nincs, hogy ez éppen a nevezett Dracula-házban történt volna. Annyit tudunk mindössze, hogy „Dracula” 1431-ben született, amikor az apja, Vlad, Segesváron tartózkodott. Vlad-nak az állítólagos segesvári éveiről is mindössze két levél tanúskodik, amelyekben segesváriakra tesz utalást. A házat, jelenlegi formájában Paulinus polgármester építteti az 1670-es évek végén (a nagy 1676-os tűzvész után). A 15. századból való eredetéről mindössze pincéjének terméskő-boltozata árulkodik.
Dracula neve: Vlad Ţepeş apja, II.Vlad 1431-ben tagja lett a Sárkány Lovagrendnek (Societas Draconistrarum), amelyet Luxemburgi Zsigmond király alapított 1408-ban „az igaz hit védelméért”. Így vette fel Vlad a Dracul nevet és ily módon lett a király szövetségese a török elleni küzdelemben. A „Drăculea” megnevezés a korabeli szlavón dokumentumokban jelenik meg, ez idomul aztán Dracula-vá. A „-lea” szóvégződés a férfinevek után jelent meg, jelentése „-fi”, „-fia”. A „Drăculea” jelentése tehát nem más, mint „Dracul fia”. Egy szó mint száz, az apa és fia nevében egyaránt szereplő, románul ördögöt jelentő Dracul név nem a viselőik ördögi természetére utal, hanem a latin draco, azaz Sárkány Lovagrend nevéből származik. Persze azért ne feledkezzünk meg Ţepeş fejedelem kirívó keménykezűségéről, hírhedt büntetés-kiszabásairól, szadista hajlamairól, mindenféle botrányos tetteiről sem. Bram Stocker nem véletlenül helyezte épp őt regénye középpontjába!
A segesvári szomszédságokról: A szomszédságok (Nachbarschafts, vecinătăţi) elsősorban szász vidékeken, főleg falvakban alakultak ki sajátos szerveződési formaként. A Szomszédság tagjainak bármilyen közmunkán (sáncásás, közkutak tisztítása, építkezés, stb.) kötelességük volt részt venni. Szomszédsági gyűlést bármikor tarthattak, de évente legalább egyszer kötelező volt. Ezen beszámoltak az elvégzett tevékenységről, elszámoltak a szomszédság pénzével, anyagi helyzetével, beavatták az új tagokat, megbeszélték az aktuális teendőket, gondokat, stb. A városokban, így Segesváron is, főleg utcánként, városrészenként jöttek létre a Szomszédságok. A középkori céhek szervezeti struktúrájából a 16. században a protestantizmus elterjedésével honosodtak meg, először a szász közösségben, majd II. József császár 1781-es koncivilitás-rendelete bevezetésével a más nemzetiségűek is átvehették e szerveződési formát. A város 13 körzetét felölelő szomszédságok a diktatúra alatt is működtek.