A Hazugok Hídja volt az első öntött vashíd Romániában. Az 1859-ben Székelyföldön öntött vashíd elemeit valószínűleg a Friderick műhely szász emberei állítottak össze 1859-1860-ban. Mielőtt átadták volna a hidat, 45 tonna súlyt helyeztek el rajta próbaképpen. 
A legenda szerint, ha valaki hazudik miközben a hídon áll, akkor a híd összeomlik a hazugság terhe alatt. Valójában azért hívták hazugok hídjának, mert „fekvő” híd volt, amelyik egy utca felett két egymással szemben lévő falat köt össze. A fekvés szó németül „liegen”, ami a nép ajkán „lügen”-né alakult, ami viszont „hazugot” jelent. Bővebben...

Erdély első múzeuma a nagyszebeni Brukenthal Múzeum volt, amelyet 1790-ben avattak fel, három évvel a párizsi Louvre megnyitása előtt. A múzeum kezdetben 1090 festményt tartalmazott, amelyek kivétel nélkül mind Brukenthal Sámuel báró magángyűjteményéből származtak.
Brukenthal Sámuel báró kiállításokat szervezett az európai művészet akkori alkotásaiból.
A múzeum ma több intézményt foglal magába, a Brukenthal Palotát, a Történelmi Múzeumot, a Természetrajzi Múzeumot, a Vadászfegyver és Vadásztrófea Múzeumot valamint a Művészetek Házát. Bővebben...

A múzeumot a Brukenthal Palota képviseli, amely egyike a legjelentősebb barokk műemléképületeknek Romániában. Kezdetben Samuel Brukenthal báró, Erdély kormányzójának a rezidenciájaként szolgált az épület. A homlokzaton a család címerét láthatjuk, az épületben pedig számos olyan tárgy található, amelyek az egykori Brukenthal család tulajdonában volt.
A palotában kapott helyet a Művészeti Galéria és a Brukenthal Könyvtár. Bővebben...

A múzeum a Fiatal Erdőben található, négy kilométerre a várostól. 1963-ban kezdték el kialakítani a 96 hektáros szabadtéri múzeumot, amelynek a kiállítási felülethossza 6 kilométer. Összegyűjtötték azokat a műemléknek tekinthető eredeti épületeket, amelyek a román falu hagyomány és értékvilágát képviselik. A múzeum vagyonát mintegy 340 eredeti épület képezi és emellett 19 ezer tárgy található az épületekben. Bővebben...

Az 1474-ben létrehozott épület kezdetben domonkosrendi kolostor volt, amely a vallási reform következtében az evangélikusok tulajdonába került. A Kloster Kirche néven ismert templom 1728-ban átkerült az orsolyarendi nővérek tulajdonába.
1989 után a gyulafehérvári római katolikus érsekség engedélyezte, hogy az Orsolyák templomát a görög katolikusok használják, mivel templomukat Szebenben nem szolgáltatták vissza.  Bővebben...